Válassza az Oldal lehetőséget

Boros Ernő

Boros Ernő szerkesztő,újságíró(Nagykároly, 1952. szeptember 12.). A bukaresti egyetemen szerzett újságírói (1982), majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szociológiai (2008) diplomát. 1982–1991 között a Szatmári Hírlap, majd a rendszerváltás után a Szatmári Friss Újság szerkesztője, 1991–1993-ban a csíkszeredai Tromf című szatirikus hetilap területi munkatársa, humorista. 1993-tól 2005-ig ismét a Szatmári Friss Újság szerkesztője, 2005–2019 között pedig a Nagykároly és Vidéke hetilap főszerkesztője. 1989 előtt írása jelentek meg az Ifjúmunkásban és a Művelődésben, 1989 után pedig cikkei jelentek meg a Romániai Magyar Szó, Új Magyar Szó, Erdélyi Riport, Erdélyi Napló napi-, hetilapokban, valamint a Székelyföld folyóiratban. Díjai: a Szent-Györgyi Albert Társaság Emlékportréja (Szatmárnémeti, 2004), a Szatmár Megyei Művészeti, Felekezeti és Közművelődési Igazgatóság Művelődési újságírásért – 2005 oklevele (Szatmárnémeti, 2005), riportjaival több díjat különböző pályázatokon. Kötetei: Agysó (szatírák, humoreszkek, bohózatok, lovagregényrészletek, Nagykároly, 1996), Mindennap eljött a halál. Szatmár megyeiek a földvári fogolytáborban (Otthonom Szatmár megye sorozat, Szatmárnémeti, 2002), újrakiadás Hogy a magyar pusztuljon címmel (Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009), „Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj”. 1945–1949 a szatmári svábok deportálástörténete (Státus Könyvkiadó, Csíkszereda 2005), újrakiadás A szatmári svábok deportálásának története címmel (2010), Beléptünk az Európa (öröm)Házba (Szatmárnémeti, 1995, a kötet társszerzője: Ilyés Sándor).

Boros Ernő
Megosztás